2016. november 5., szombat

Részletek Vidal Sassoon emlékiratából – 1. rész

„Imádom az anyámat, annak ellenére, hogy egy árvaházban hagyott hét szörnyû évre”

Vidal Sasson neve bejárta az egész világot, noha gyerekként életkörülményei nem utaltak arra, hogy egy napon így lesz. 1928-ban, London keleti felében, East-Enden született, szûkös anyagi  körülmények  között, s helyzete még nehezebbé vált, miután nôcsábász apja elhagyta a családot.
Anyja egyedül nem tudta eltartani Sassoont és öccsét, Ivort, így ideiglenesen gyermekeit egy zsidó árvaházban helyezte el, ahol Vidal 7 évet töltött. Sassoon mindenesetre nem élte meg az árvaházban töltött éveket egyértelmûen negatívnak.


Anyja hiányán és a kevés ételen kívül alapvetôen nem volt mindig olyan rossz, fôleg amikor már öccse is vele volt (Ivor késôbb került az árvaházba, mert nem volt elég idôs amikor Vidal odakerült). Miután anyja újból megházasodott és képessé vált gyermekei eltartására, a gyerekek
hazamehettek. Vidal már 12 éves korában dolgozni kezdett, hogy anyagilag segíthesse családját. Kezdetben újságokat hordott ki, amit nagyon élvezett, 14 éves korában kesztyû gyárban is dolgozott,
majd biciklivel járta a várost és táviratokat kézbesített. Ekkoriban a német légierôk sûrûn bombázták Londont, így a gyermek Sassoonnak hamar hozzá kellett szoknia a vér, a halottak és a rombolás mindennapi látványához.


Történt aztán, hogy anyja, Betty egyik álmában egy fodrász szalonban látta Vidalt, így hamarosan el is vitte kamasz fiát a helyi borbélyhoz „Professzor” Adolf Cohenhez tanoncnak, hogy idôvel kitanulja
a szakmát is. Igaz, ez a fodrász jóindulatán is múlt, mivel Vidal anyja nem tudta kifizetni a tandíjat, Cohen mégis felfogadta Sassoont annak fejében, hogy nem fog bért kapni mint a többi tanonc, aki kifizette tandíjat. A kamasz Sassoon nem igazán lelkesedett azért, hogy fodrász legyen, de megragadta a lehetôséget, anyja meggyôzô erejének köszönhetôen. A késôbbi sikerei sem feledtették Sassoonnal, hogy anyjának mennyit köszönhet, önéletrajzában ekképpen emlékezik meg anyja szerepérôl az életében: „Most ha visszagondolok a karrieremre az, hogy vághattam a haját a világ leggyönyörûbb hölgyeinek, és hallgathattam titkaikat, az egyetlen nagyszerû hölgy miatt volt lehetséges, mert ô hitt bennem.” Végül a szakmához való hozzáállása adhatta meg sikerének kulcsát, hiszen úgy vallotta, ha már egyszer fodrász lesz, akkor legalább a legjobbnak kell lennie.
Vidal úgy látta, nem volt ügyesebb vagy tehetségesebb a vele együtt dolgozó fodrász tanoncoknál – egyszer például dauerolás közben teljesen leégette egyik vendégének a haját – a két év gyakornokság
letelte után mégis a folyamatos fejlôdés és tanulás iránti vágy további ismeretek
megszerzésére inspirálta.
 
Ott volt a fejében az elképzelés, hogy milyen frizurákat akar készíteni, ugyanakkor azzal is tisztában volt, hogy a kellô tudása viszont hiányzik. Ezért munka után gyakran látogatta meg az angol, francia és olasz fodrászati akadémiákat, ahol az oktatókat kérdezgette a szakma fortélyairól.
Amikor nem ezzel foglalkozott, vagy dolgozott, akkor pedig egy antifasiszta tinédzserek csoportjával járta az utcákat, akik szerint Vidal egy bátor és megbízható srác volt. Ekkoriban sokat foglalkozott az antiszemitizmus elleni harccal, tagja volt egy veterán szervezetnek (fiatal kora miatt
nem harcolhatott a háborúban), aminek keretén belül fasiszta gyûléseket zavart meg társaival együtt London keleti részén; 1948-ban pedig egy évig harcolt a zsidóarab háborúban Izraelért. Az egyik újság „antifasiszta harcos-fodrászként” emlegette Sassoont egy cikkben. A háborúból való visszatérte után alapította meg legelsô saját fodrász szalonját.

Mikor innen visszatért, akkor találkozott azzal a mesterrel, akire mindig is vágyott, mégpedig Raymond Bessone-nal, alias Teasie-Weasie, a celebek fodrászával. Ô is egyfajta különcnek számított akkor a fodrász társadalom szemében, ugyanis olyan elveket vallott, miszerint 20 év feletti nôknek nem szabad hosszú hajat viselniük, mert öregít, valamint a középen való elválasztás is kerülendô.
A hajfestés tekintetében is újítónak számított, ugyanis a megszokott színek mellett szívesen alkalmazta a pink, lila vagy narancs színeket. Sasson nagyon hálás volt mesterének a tudásért, amit tôle szerzett, a késôbbiekben így beszélt Bessone-ról:
„Ô tényleg megtanított arra, hogyan kell hajat vágni… nélküle soha nem értem volna el azt, amit  elértem.”

2016. november 2., szerda

Sassoon ABC Mátrix Kód feltörve

Szabados Irene azok közé tartozik, akit nagyon érdekelnek a tudományok és legfőképpen azok, amelyek a fodrászattal kapcsolatosak, ezért évtizedek óta kutatja a Sassoon hajvágás rendszerét. Ami még jobban felbátorította erre az az, hogy 2000-ben egy berlini fodrász eseményen Hajas László és ifj. Gellei András társaságában Vidal Sassoon kezet nyújtott neki. Ekkor készült az a híres fotó, amely bejárta a magyar sajtót.

„A vágás, ami számít”
 
Vidal híres szlogenje vezérelt, hogy időt és pénzt nem kímélve 2010 és 2011 nyarán hat hetet tanuljak a londoni Sassoon Akadémia különböző kurzusain így 3 x 2 hetet tanultam az ABC cutting, a Salon Creatives és az Advenced Acadamy-n. Mindig is a tudás megosztásában hiszek így missziómnak érzem, hogy többféle eszközzel (média – web- bemutatók - tanfolyamok) megismertessem minden szakemberrel a hajvágások Sassoon ABC Matrix módszereit.
Szabados Irene A fodrászok fodrásza



Ebben segít a “Hajvágás Sassoon Módra” három alapvető technikája, amely a vonalakból, a fokozatokból és a rétegekből áll - ezeket az A, B és C betűk illusztrálják.
Ezek a technikák hosszú idő alatt, a divat és az életmódunk változásának hatására alakultak ki.
Először az A-sorozat, amely a vonalakból és kombinációikból álló technikára helyezi a hangsúlyt, amellyel könnyű volt eleget tenni a 60-as évek divatja geometrikus természetének.
Később, a 70-es évek elején megjelentek a nőiesebb irányzatok, a frizurákban a hangsúly a hosszabb, belső formákra került. Erre koncentrál a B-sorozat, ezt a lágyságot a fokozatokkal, azok különböző alkalmazásaival éri el.

A C-sorozat zárja az ABC-mátrixot, ez rétegezéssel foglalkozik. Kialakulása a 70-es évek végére tehető, amikor a divat a szabadon omló haj volt, melynek kialakításához el kell távolítani a belső tömeget, hogy felszabadíthassuk a haj belső textúráját.
Természetesen a technikák az idő folyamán egyre kifinomultabbá váltak, és további variációk alakultak ki.

A-sorozat: Vonalak
A figyelmet a kiegészítő arcvonásokra irányítja (arccsont, ajkak, állkapocsvonal) és felosztja vagy keretezi az arc és a nyak egy területét.
Feladat:
Az összes szekciót ugyanarra a síkra vágjuk, így a haj a természetes növekedése szerint eshet. Emelés használata nélkül vágjuk a vonalat.

B-sorozat: Fokozatok
Felépíti a csontszerkezet homorú területeit és az arcformát, szélességet vagy tömeget adva a keskeny vagy laposabb fejformáknak.
Feladat:
A tömeg felépítése. A mennyiséget az emelés használata határozza meg. Ezzel belső és külső formákat egyaránt létrehozhatunk.

C-sorozat: Rétegek
Lágyítja az arc szögletesebb területeit és kiegészítheti a gyengébb nyakvonalakat. Emellett laposíthatja a fejforma gumós területeit.

2016. október 31., hétfő

Vidal Sassoon kísérletező évei a hajvágásban és a magánéletben

“Egy kis szoba a harmadik emeleten a Bond Street-en kezdődött”
– írja Mary Quant modell, ép akkor divattervezést tanuló diák, aki jelentős mértékben inspirálta Vi-dalt, aki több bemutatóján is részt vett, így végig asszisztálva a hajvágás forradalmának kezdeteit.


Sassoon kilenc éven át kísérletezett, kereste azokat az elegáns és egyszerű stílusokat, amik ki tudják elégíteni vendégei igényeit, Ennek eredménye lett 1963-ban a „klasszikus Sassoon bob” frizura, amely azóta is klasz-szikus formának számít az egész világon. Könnyen kezelhetősége, elegáns megjelenése, addig nem látott vágási technikája mind a fodrász szakmában, mind a vendégek körében hatalmas tetszést aratott, híressé téve Sassoont a 60-as évek végére.Közben 1956-ban házasságot kötött Elaine Wooddal, ám ez a kapcsolat nem volt hosszú életű, ugyanis két évvel később máris válással végződött., amikor Elaine elhagyta őt egy brit vízisí David Nations bajnokért, de a magánéleti problémák sem törték meg ambícióját a bob frizura megalkotásában.

Az akkori hölgyeknek, többek között Marynek is az tetszett Sasson frizuráiban, hogy egy bizonyos szabad-ságérzetet kölcsönzött a viselőjének, ugyanakkor Vidal magához a hajhoz való hozzáállása is szimpatikus volt a szemükben („wash and go”). Ekkoriban történt, hogy egy vendégével való beszélgetésének köszönhetően ráébredt, kelet-londoni akcentusa hátráltatja karrierjé-nek kibontakozását. Ezért hát, hogy kitörhessen a sze-génységből, beszédét és kiejtését az „elegáns” angol szintjére fejlesztette egy tanár segítségével, hogy az-tán London előkelőbb, nyugati részében, a West Enden dolgozhasson a 60-as évek elejétől.

Ez nagyban növelte önbizalmát és valóban hozzájárult későbbi sikereihez. Sassoon saját bevallása szerint a frizura legfontosabb eleme a vágási technikában rejlik, hiszen az jelenti a dizájnt is egyben. Így a „klasszikus bob” kreációt több egyéni és zseniális vágási technika követte, többek között az „aszimmetrikus”, a „twiggy”, vagy az úgynevezett ötpontos „Five point cut”, amik mind tovább növelték népszerűségét, hiszen forradal-masította az egész fodrász ipart. Mindegyik vágási módszeréről elmondható, hogy igen magas koncentrációt és precizitást igényelnek.




Híres ügyfelei között voltak:
Vidal a Bond Street-i szalonjában fésüli Lady Stephanie Listowel blues énekesnő kontyát a fotón (elöl) a férjével Lord Listowel-el. Hihetetlen, hogy valaha is fésült ilyen frizurákat Vidal! De itt egy másik kép is amin bizony komoly hajtornyot alkotott ékszerekkel díszítve Denny Dayviss énekesnőnek....és Twiggy szupermodell színésznő-énekes (1949) akit Mary Quant és Sassoon közösen formáltak divat ikonná. Vidal egyik leghíresebb hajvágása volt amikor a rövidre vágta 1968-ban

Mia Farrow amerikai színésznő (1945) haját a Roman Polanszki „Rosemary’s Baby” legsikeresebb filmjéhez, amelyért 5000 dollárt kapott és nem mindennapi sikert söpörhetett be a 60-as évek legmodernebb rövid frizurájáért. Ennek a vágását megismerhetik majd az ABC step by step „C” sorozatból.

A hatvanas évek legnagyobb divat iconjait Bardot haját (Jacques Dessagne) továbbá Liz, Audrey, Grace, Kennedy, Loren, Cardinálé, Romy, Gina filmszínésznők bouffant frizuráit Hollywooban és Párisban Alexandre de Paris fésülései tették a meghatározóivá a fodrász iparnak. Angliában pedig Sassoon felsorolhatatlan hajvágó modelljei mint Mary Quant, Twiggy, Peggy Moffit, Grace Goddington tették világhírűvé.